A Veszprém megyei kis település, 4000 fő alatti lakossága, a helyi római katolikus templomban rója le kegyeletét és tart Istentiszteletet a Herend Római Katolikus Plébánián. Az 1999 óta városi rangot kapott település korábban puszta, vadászterület és török megszállta falu is volt már, ahol az 1800-as évek derekán számos német ajkú lakos is élt. A határában azonban késő római kori leleteket is találtak, amelyek arra utalnak, hogy a terülten a középkorban több kisebb falu is állt.
Herend egyik nevezetessége
Herend nevezetességei közé tartozik a Porcelán múzeum, a Minimanufaktúra, az Apicus Étterem és Kávézó, a Viktória Porcelánbolt, a Herendi Majolikagyár és a Római katolikus templom is. A porcelán ablakokkal rendelkező szent helyre szükség is van, hiszen a lakosság fele hívő, római katolikusnak vallja magát.
A plébániának igen zűrös múltja volt. A környéki kis templomot, a Németi plébániát 1530 körül felégették, ám a Szentistván egytornyú templom még az 1580-as évek végén is állt. A Herend nevű plébániát legkorábban az 1300-as évek derekán említik az írásos emlékek. A török megszállás ideje után, 1630 után a szentgáliak bérlik a területet. A templomban a szomszédos településről járt át vasárnaponként szentmisét tartani Szentgálról egy német nyelvű pap. A templom mai barokkos stílusát 1828-ban kapta, amikor is átépítették és elkészült a tornya is. A következő években a helybéliekhez kerül át ismét a plébánia, ahol óvodát építenek és 1919-ben a veszprémi püspök Herendet önálló plébániai rangra emeli.
Ezután megérkezik az alapító lelkész, aki elfoglalja a lelkészlakássá avanzsált óvodát, majd 1922-ben két haranggal bővül a templomtorony is. A villany bevezetésére azonban egészen 1932 karácsonyáig várni kellett. 1932-ben megáldják a Krisztus a keresztfán című festőművész alkotást, majd a híres, Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló porcelánablakot is beépítik 1936-ban.
A 40-es években tovább szépül és bővül a templom. Festések, tatarozások és egy új orgona is szebbé és hangulatosabbá teszi az építményt. Azonban 1945 tavaszán a templomtornyot találat érte, egy évre rá pedig a porcelánablak is betörik egy robbanás következtében. A megsemmisült ablakot azonban 1947-ben egy újjal pótolták.
A háború után egész Herend és a templom is szépen lassan felépül és megszépül. 1975-től már szembemiséző oltár és 1976-ban villamos orgona és 1979-ben villamos harangok is a hívőket szolgálják. A 90-es években és a 2000-es években a plébánia korszerűsödik, átalakul, modernizálódik, de mégis hű marad történelméhez.
A templomban az állandó programok között megtalálható a német nyelvű szentmise, a hitoktatás, a gyónás, a szentségimádás, a bibliaóra és a filmvetítés is. A kereszténységre is nagy hangsúlyt fektető cserkészet 2006 óta a településen is elérhető, amely a hazaszeretetet, a népi kultúrát és a testedzést is megismerteti az érdeklődőkkel.
A felbecsülhetetlen értékű műkincs
A templom legfőbb ékessége egy műalkotás: a Csapvári Csapek Károly által készített porcelánablak. E különleges ablak anyaga üveg helyett fehér porcelán A fehér a fehérben kompozíciók olyan porcelán faliképek, görög eredetű szóval litofániák (kő + áttetsző), melyek áttetsző fényben finoman árnyékolt képet mutatnak.
Csapváry Csapek Károly (1904-1976) festő és iparművész a magyar műkincsgyűjtés színes egyénisége.1923-1927 között tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1930 után a Herendi Porcelángyárban vállalt munkát, mint festő és tervező művész. Számos stilizált népi figurát tervezett, mint a Matyó Madonna, a Japán Gésa, porcelánszobrai pedig (Déryné, Búsuló Juhász, Fogfájós Kutya) az iparművészet legtöbbet vitatott alkotásai közé tartoznak.
Csapek 1935-ben megalkotta a világ egyetlen porcelánablakát, ami egyszerre kuriózum és remekmű. II. András király lányát, árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja, mint a szegények jótevőjét. A művet a herendi római katolikus templomban helyezték el. A második világháborúban egy tank felrobbanása okozta légnyomásban elpusztult. A most látható ablak is "eredeti," mert a tönkrement helyére az addig kiállításokon szereplő másodikat építették be.